יב | 12. fejezet |
א וַיְדַבֵּ֥ר יְהוָֹ֖ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה לֵּאמֹֽר: ב דַּבֵּ֞ר אֶל־בְּנֵ֤י יִשְׂרָאֵל֙ לֵאמֹ֔ר אִשָּׁה֙ כִּ֣י תַזְרִ֔יעַ וְיָֽלְ֖דָה זָכָ֑ר וְטָֽמְאָה֙ שִׁבְעַ֣ת יָמִ֔ים כִּימֵ֛י נִדַּ֥ת דְּוֹתָ֖הּ תִּטְמָֽא: ג וּבַיּ֖וֹם הַשְּׁמִינִ֑י יִמּ֖וֹל בְּשַׂ֥ר עָרְלָתֽוֹ: ד וּשְׁלֹשִׁ֥ים יוֹם֙ וּשְׁלֹ֣שֶׁת יָמִ֔ים תֵּשֵׁ֖ב בִּדְמֵ֣י טָֽהֳרָ֑ה בְּכָל־קֹ֣דֶשׁ לֹֽא־תִגָּ֗ע וְאֶל־הַמִּקְדָּשׁ֙ לֹ֣א תָבֹ֔א עַד־מְלֹ֖את יְמֵ֥י טָֽהֳרָֽהּ: | 1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz, mondván: midőn egy nő magzatot hoz világra és szül fiúgyermeket, tisztátalan legyen hét napig, tisztulása szenvedésének napjai szerint legyen tisztátalan. 3. A nyolcadik napon pedig metéltessék körül előbőrének húsa. 4. S harminchárom napig maradjon meg tisztulásának vérében; semmi szenthez ne nyúljon és a szentélybe be ne menjen, míg le nem teltek megtisztulásának napjai. |
ה וְאִם־נְקֵבָ֣ה תֵלֵ֔ד וְטָֽמְאָ֥ה שְׁבֻעַ֖יִם כְּנִדָּתָ֑הּ וְשִׁשִּׁ֥ים יוֹם֙ וְשֵׁ֣שֶׁת יָמִ֔ים תֵּשֵׁ֖ב עַל־דְּמֵ֥י טָֽהֳרָֽה: ו וּבִמְלֹ֣את | יְמֵ֣י טָֽהֳרָ֗הּ לְבֵן֘ א֣וֹ לְבַת֒ תָּבִ֞יא כֶּ֤בֶשׂ בֶּן־שְׁנָתוֹ֙ לְעֹלָ֔ה וּבֶן־יוֹנָ֥ה אוֹ־תֹ֖ר לְחַטָּ֑את אֶל־פֶּ֥תַח אֹֽהֶל־מוֹעֵ֖ד אֶל־הַכֹּהֵֽן: ז וְהִקְרִיב֞וֹ לִפְנֵ֤י יְהוָֹה֙ וְכִפֶּ֣ר עָלֶ֔יהָ וְטָֽהֲרָ֖ה מִמְּקֹ֣ר דָּמֶ֑יהָ זֹ֤את תּוֹרַת֙ הַיֹּלֶ֔דֶת לַזָּכָ֖ר א֥וֹ לַנְּקֵבָֽה: ח וְאִם־לֹ֨א תִמְצָ֣א יָדָהּ֘ דֵּ֣י שֶׂה֒ וְלָֽקְחָ֣ה שְׁתֵּֽי־תֹרִ֗ים א֤וֹ שְׁנֵי֙ בְּנֵ֣י יוֹנָ֔ה אֶחָ֥ד לְעֹלָ֖ה וְאֶחָ֣ד לְחַטָּ֑את וְכִפֶּ֥ר עָלֶ֛יהָ הַכֹּהֵ֖ן וְטָהֵֽרָה: | 5. Ha pedig leánygyermeket szül, tisztátalan legyen két hétig mint tisztulásakor; hatvan napig pedig maradjon megtisztulásának vérében. 6. S midőn leteltek megtisztulásának napjai fiúnál vagy leánynál, hozzon egyéves juhot égőáldozatnak és galambfiat vagy gerlicét vétekáldozatnak a találkozás sátorának bejáratához, a paphoz. 7. És mutassa be az Örökkévaló színe előtt és szerezzen engesztelést számára, és megtisztul vére folyásától. Ez a tan a szülő nőről, fiúgyermeknél és leánygyermeknél. 8. Ha pedig nem jut vagyonából amennyi elég a bárányra, akkor vegyen két gerlicét vagy két galambfiat, egyet égőáldozatnak és egyet vétekáldozatnak, hogy engesztelést szerezzen számára a pap, és tiszta lesz. |
יג | 13. fejezet |
א וַיְדַבֵּ֣ר יְהֹוָ֔ה אֶל־מֹשֶׁ֥ה וְאֶֽל־אַֽהֲרֹ֖ן לֵאמֹֽר: ב אָדָ֗ם כִּי־יִֽהְיֶ֤ה בְעוֹר־בְּשָׂרוֹ֙ שְׂאֵ֤ת אֽוֹ־סַפַּ֨חַת֙ א֣וֹ בַהֶ֔רֶת וְהָיָ֥ה בְעוֹר־בְּשָׂר֖וֹ לְנֶ֣גַע צָרָ֑עַת וְהוּבָא֙ אֶל־אַֽהֲרֹ֣ן הַכֹּהֵ֔ן א֛וֹ אֶל־אַחַ֥ד מִבָּנָ֖יו הַכֹּֽהֲנִֽים: ג וְרָאָ֣ה הַכֹּהֵ֣ן אֶת־הַנֶּ֣גַע בְּעוֹר־הַ֠בָּשָׂר וְשֵׂעָ֨ר בַּנֶּ֜גַע הָפַ֣ךְ | לָבָ֗ן וּמַרְאֵ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ עָמֹק֙ מֵע֣וֹר בְּשָׂר֔וֹ נֶ֥גַע צָרַ֖עַת ה֑וּא וְרָאָ֥הוּ הַכֹּהֵ֖ן וְטִמֵּ֥א אֹתֽוֹ: ד וְאִם־בַּהֶרֶת֩ לְבָנָ֨ה הִ֜וא בְּע֣וֹר בְּשָׂר֗וֹ וְעָמֹק֙ אֵין־מַרְאֶ֣הָ מִן־הָע֔וֹר וּשְׂעָרָ֖ה לֹֽא־הָפַ֣ךְ לָבָ֑ן וְהִסְגִּ֧יר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַנֶּ֖גַע שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים: ה וְרָאָ֣הוּ הַכֹּהֵן֘ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֒ וְהִנֵּ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ עָמַ֣ד בְּעֵינָ֔יו לֹֽא־פָשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בָּע֑וֹר וְהִסְגִּיר֧וֹ הַכֹּהֵ֛ן שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים שֵׁנִֽית: | 1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz mondván: 2. Ha lesz valamely ember testének bőrén daganat, vagy var, vagy világos folt és lehet testének bőrén poklos sérelemmé, akkor vitessék Áronhoz, a paphoz vagy fiai egyikéhez a papok közül. 3. És nézze meg a pap a sérelmét a test bőrén, ha a szőr a sérelemben átváltozott fehérré, a sérelem színe pedig mélyebb a test bőrénél, poklos sérelem az; amint megnézi a pap, tisztátalannak jelentse ki azt. 4. Ha pedig fehér volt az testének bőrén és színe nem mélyebb a bőrnél és szőre sem változott át fehérré, akkor zárja el a pap a sérelmet hét napra. 5. És nézze meg a pap a hetedik napon és íme a sérelem megmaradt a maga színében, nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor zárja el a pap hét napra másodszor. |
ו שני וְרָאָה֩ הַכֹּהֵ֨ן אֹת֜וֹ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֘ שֵׁנִית֒ וְהִנֵּה֙ כֵּהָ֣ה הַנֶּ֔גַע וְלֹא־פָשָׂ֥ה הַנֶּ֖גַע בָּע֑וֹר וְטִֽהֲר֤וֹ הַכֹּהֵן֙ מִסְפַּ֣חַת הִ֔וא וְכִבֶּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָהֵֽר: ז וְאִם־פָּשֹׂ֨ה תִפְשֶׂ֤ה הַמִּסְפַּ֨חַת֙ בָּע֔וֹר אַֽחֲרֵ֧י הֵרָֽאֹת֛וֹ אֶל־הַכֹּהֵ֖ן לְטָֽהֳרָת֑וֹ וְנִרְאָ֥ה שֵׁנִ֖ית אֶל־הַכֹּהֵֽן: ח וְרָאָה֙ הַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה פָּֽשְׂתָ֥ה הַמִּסְפַּ֖חַת בָּע֑וֹר וְטִמְּא֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן צָרַ֥עַת הִֽוא: | 6. És megnézi azt a pap a hetedik napon másodszor és íme homályosodott a sérelem, de nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor tisztának jelentse ki a pap, var az; mossa meg a ruháit és tiszta lesz. 7. Ha azonban terjed a var a bőrön, miután megmutatta magát a papnak tisztulás végett, akkor mutassa meg magát másodszor a papnak. 8. És nézze meg a pap és íme, terjedt a var a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklosság az. |
ט נֶ֣גַע צָרַ֔עַת כִּ֥י תִֽהְיֶ֖ה בְּאָדָ֑ם וְהוּבָ֖א אֶל־הַכֹּהֵֽן: י וְרָאָ֣ה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה שְׂאֵת־לְבָנָה֙ בָּע֔וֹר וְהִ֕יא הָֽפְכָ֖ה שֵׂעָ֣ר לָבָ֑ן וּמִֽחְיַ֛ת בָּשָׂ֥ר חַ֖י בַּשְׂאֵֽת: יא צָרַ֨עַת נוֹשֶׁ֤נֶת הִוא֙ בְּע֣וֹר בְּשָׂר֔וֹ וְטִמְּא֖וֹ הַכֹּהֵ֑ן לֹ֣א יַסְגִּרֶ֔נּוּ כִּ֥י טָמֵ֖א הֽוּא: יב וְאִם־פָּר֨וֹחַ תִּפְרַ֤ח הַצָּרַ֨עַת֙ בָּע֔וֹר וְכִסְּתָ֣ה הַצָּרַ֗עַת אֵ֚ת כָּל־ע֣וֹר הַנֶּ֔גַע מֵֽרֹאשׁ֖וֹ וְעַד־רַגְלָ֑יו לְכָל־מַרְאֵ֖ה עֵינֵ֥י הַכֹּהֵֽן: יג וְרָאָ֣ה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֨ה כִסְּתָ֤ה הַצָּרַ֨עַת֙ אֶת־כָּל־בְּשָׂר֔וֹ וְטִהַ֖ר אֶת־הַנָּ֑גַע כֻּלּ֛וֹ הָפַ֥ךְ לָבָ֖ן טָה֥וֹר הֽוּא: יד וּבְי֨וֹם הֵֽרָא֥וֹת בּ֛וֹ בָּשָׂ֥ר חַ֖י יִטְמָֽא: טו וְרָאָ֧ה הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֖י וְטִמְּא֑וֹ הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֛י טָמֵ֥א ה֖וּא צָרַ֥עַת הֽוּא: טז א֣וֹ כִ֥י יָשׁ֛וּב הַבָּשָׂ֥ר הַחַ֖י וְנֶהְפַּ֣ךְ לְלָבָ֑ן וּבָ֖א אֶל־הַכֹּהֵֽן: יז וְרָאָ֨הוּ֙ הַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה נֶהְפַּ֥ךְ הַנֶּ֖גַע לְלָבָ֑ן וְטִהַ֧ר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־הַנֶּ֖גַע טָה֥וֹר הֽוּא: | 9. Poklos sérelem, ha lesz valamely emberen, vitessék el a paphoz; 10. nézze meg a pap és íme, fehér daganat van a bőrön és ez átváltoztatta a szőrt fehérré, és vad hús növése van a daganatban, 11. idült poklosság az testének bőrén, tisztátalannak jelentse ki a pap; ne zárja el, mert tisztátalan ő. 12. Ha pedig fölfakad a poklosság a bőrön és elfedi a poklosság a sérelemnek egész bőrét, tetőtől talpig, amennyire látnak a pap szemei, 13. megnézi a pap és íme, elfödte a poklosság egész testét, akkor tisztának jelentse ki a sérelmet, az egész átváltozott fehérré, tiszta az. 14. De amely napon mutatkozik rajta vad hús, tisztátalan az. 15. És megnézi a pap a vad húst és tisztátalannak jelenti ki a vad hús tisztátalan, poklosság az. 16. Vagy ha a vad hús újra fehérré változik, akkor menjen el a paphoz; 17. és megnézi őt a pap és íme, átváltozott a sérelem fehérré, akkor tisztának jelentse ki a pap a sérelmet, tiszta az. |
יח שלישי וּבָשָׂ֕ר כִּי־יִֽהְיֶ֥ה בֽוֹ־בְעֹר֖וֹ שְׁחִ֑ין וְנִרְפָּֽא: יט וְהָיָ֞ה בִּמְק֤וֹם הַשְּׁחִין֙ שְׂאֵ֣ת לְבָנָ֔ה א֥וֹ בַהֶ֖רֶת לְבָנָ֣ה אֲדַמְדָּ֑מֶת וְנִרְאָ֖ה אֶל־הַכֹּהֵֽן: כ וְרָאָ֣ה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה מַרְאֶ֨הָ֙ שָׁפָ֣ל מִן־הָע֔וֹר וּשְׂעָרָ֖הּ הָפַ֣ךְ לָבָ֑ן וְטִמְּא֧וֹ הַכֹּהֵ֛ן נֶֽגַע־צָרַ֥עַת הִ֖וא בַּשְּׁחִ֥ין פָּרָֽחָה: כא וְאִ֣ם | יִרְאֶ֣נָּה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה אֵין־בָּהּ֙ שֵׂעָ֣ר לָבָ֔ן וּשְׁפָלָ֥ה אֵינֶ֛נָּה מִן־הָע֖וֹר וְהִ֣יא כֵהָ֑ה וְהִסְגִּיר֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים: כב וְאִם־פָּשֹׂ֥ה תִפְשֶׂ֖ה בָּע֑וֹר וְטִמֵּ֧א הַכֹּהֵ֛ן אֹת֖וֹ נֶ֥גַע הִֽוא: כג וְאִם־תַּחְתֶּ֜יהָ תַּֽעֲמֹ֤ד הַבַּהֶ֨רֶת֙ לֹ֣א פָשָׂ֔תָה צָרֶ֥בֶת הַשְּׁחִ֖ין הִ֑וא וְטִֽהֲר֖וֹ הַכֹּהֵֽן: | 18. A test, melynek bőrén fekély van és meggyógyul, 19. de a fekély helyén fehér daganat támad vagy fehérvöröses folt akkor mutassa meg magát a papnak. 20. És megnézi a pap és íme, színe alacsonyabb a bőrnél és szőre átváltozott fehérré, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az, a fekélyben fakadt. 21. Ha pedig megnézi a pap és íme, nincs benne fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el a pap hét napra. 22. Ha azonban terjed a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, sérelem az. 23. Ha pedig helyén marad a folt, nem terjedt, a fekély hegedése az; tisztának jelentse ki a pap. |
כד רביעי ־ שני במחוברין א֣וֹ בָשָׂ֔ר כִּי־יִֽהְיֶ֥ה בְעֹר֖וֹ מִכְוַת־אֵ֑שׁ וְהָֽיְתָ֞ה מִחְיַ֣ת הַמִּכְוָ֗ה בַּהֶ֛רֶת לְבָנָ֥ה אֲדַמְדֶּ֖מֶת א֥וֹ לְבָנָֽה: כה וְרָאָ֣ה אֹתָ֣הּ הַכֹּהֵ֡ן וְהִנֵּ֣ה נֶהְפַּךְ֩ שֵׂעָ֨ר לָבָ֜ן בַּבַּהֶ֗רֶת וּמַרְאֶ֨הָ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר צָרַ֣עַת הִ֔וא בַּמִּכְוָ֖ה פָּרָ֑חָה וְטִמֵּ֤א אֹתוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן נֶ֥גַע צָרַ֖עַת הִֽוא: כו וְאִ֣ם | יִרְאֶ֣נָּה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה אֵין־בַּבַּהֶ֨רֶת֙ שֵׂעָ֣ר לָבָ֔ן וּשְׁפָלָ֥ה אֵינֶ֛נָּה מִן־הָע֖וֹר וְהִ֣וא כֵהָ֑ה וְהִסְגִּיר֥וֹ הַכֹּהֵ֖ן שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים: כז וְרָאָ֥הוּ הַכֹּהֵ֖ן בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֑י אִם־פָּשֹׂ֤ה תִפְשֶׂה֙ בָּע֔וֹר וְטִמֵּ֤א הַכֹּהֵן֙ אֹת֔וֹ נֶ֥גַע צָרַ֖עַת הִֽוא: כח וְאִם־תַּחְתֶּ֩יהָ֩ תַֽעֲמֹ֨ד הַבַּהֶ֜רֶת לֹא־פָֽשְׂתָ֤ה בָעוֹר֙ וְהִ֣וא כֵהָ֔ה שְׂאֵ֥ת הַמִּכְוָ֖ה הִ֑וא וְטִֽהֲרוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן כִּֽי־צָרֶ֥בֶת הַמִּכְוָ֖ה הִֽוא: | 24. Vagy ha valamely test bőrén tűzégési seb lesz és támad az égés hegedésében vörösesfehér folt vagy fehér; 25. és megnézi azt a pap és íme, elváltozott a fehér szőr a folton és színe mélyebb a bőrnél, poklosság az, az égésben fakadt; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, poklos sérelem az. 26. Ha azonban megnézi a pap és íme nincs a foltban fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el őt a pap hét napra. 27. Azután megnézi a pap a hetedik napon, ha terjedt a bőrön, tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az. 28. Ha pedig megmarad a helyén a folt, nem terjedt a bőrön és homályos, az égési seb daganata az, tisztának jelentse ki a pap, mert az égési seb forradása az. |
כט חמישי וְאִישׁ֙ א֣וֹ אִשָּׁ֔ה כִּי־יִֽהְיֶ֥ה ב֖וֹ נָ֑גַע בְּרֹ֖אשׁ א֥וֹ בְזָקָֽן: ל וְרָאָ֨ה הַכֹּהֵ֜ן אֶת־הַנֶּ֗גַע וְהִנֵּ֤ה מַרְאֵ֨הוּ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר וּב֛וֹ שֵׂעָ֥ר צָהֹ֖ב דָּ֑ק וְטִמֵּ֨א אֹת֤וֹ הַכֹּהֵן֙ נֶ֣תֶק ה֔וּא צָרַ֧עַת הָרֹ֛אשׁ א֥וֹ הַזָּקָ֖ן הֽוּא: לא וְכִֽי־יִרְאֶ֨ה הַכֹּהֵ֜ן אֶת־נֶ֣גַע הַנֶּ֗תֶק וְהִנֵּ֤ה אֵין־מַרְאֵ֨הוּ֙ עָמֹ֣ק מִן־הָע֔וֹר וְשֵׂעָ֥ר שָׁחֹ֖ר אֵ֣ין בּ֑וֹ וְהִסְגִּ֧יר הַכֹּהֵ֛ן אֶת־נֶ֥גַע הַנֶּ֖תֶק שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים: לב וְרָאָ֨ה הַכֹּהֵ֣ן אֶת־הַנֶּ֘גַע֘ בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִי֒ וְהִנֵּה֙ לֹֽא־פָשָׂ֣ה הַנֶּ֔תֶק וְלֹא־הָ֥יָה ב֖וֹ שֵׂעָ֣ר צָהֹ֑ב וּמַרְאֵ֣ה הַנֶּ֔תֶק אֵ֥ין עָמֹ֖ק מִן־הָעֽוֹר: לג וְהִ֨תְגַּלָּ֔ח וְאֶת־הַנֶּ֖תֶק לֹ֣א יְגַלֵּ֑חַ וְהִסְגִּ֨יר הַכֹּהֵ֧ן אֶת־הַנֶּ֛תֶק שִׁבְעַ֥ת יָמִ֖ים שֵׁנִֽית: לד וְרָאָה֩ הַכֹּהֵ֨ן אֶת־הַנֶּ֜תֶק בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י וְ֠הִנֵּ֠ה לֹֽא־פָשָׂ֤ה הַנֶּ֨תֶק֙ בָּע֔וֹר וּמַרְאֵ֕הוּ אֵינֶ֥נּוּ עָמֹ֖ק מִן־הָע֑וֹר וְטִהַ֤ר אֹתוֹ֙ הַכֹּהֵ֔ן וְכִבֶּ֥ס בְּגָדָ֖יו וְטָהֵֽר: לה וְאִם־פָּשֹׂ֥ה יִפְשֶׂ֛ה הַנֶּ֖תֶק בָּע֑וֹר אַֽחֲרֵ֖י טָֽהֳרָתֽוֹ: לו וְרָאָ֨הוּ֙ הַכֹּהֵ֔ן וְהִנֵּ֛ה פָּשָׂ֥ה הַנֶּ֖תֶק בָּע֑וֹר לֹֽא־יְבַקֵּ֧ר הַכֹּהֵ֛ן לַשֵּׂעָ֥ר הַצָּהֹ֖ב טָמֵ֥א הֽוּא: לז וְאִם־בְּעֵינָיו֩ עָמַ֨ד הַנֶּ֜תֶק וְשֵׂעָ֨ר שָׁחֹ֧ר צָֽמַח־בּ֛וֹ נִרְפָּ֥א הַנֶּ֖תֶק טָה֣וֹר ה֑וּא וְטִֽהֲר֖וֹ הַכֹּהֵֽן: | 29. Férfi vagy nõ, ha lesz rajta sérelem, a fejen vagy a szakállon, 30. és megnézi a pap a sérelmet és íme, színe mélyebb a bőrnél és benne aranysárga apró szőr akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, ótvar az, poklossága az a fejnek vagy a szakállnak. 31. De ha megnézi a pap az ótvar sérelmét és íme, színe nem mélyebb a bőrnél és fekete szőr sincs benne, akkor zárja el a pap az ótvar sérelmét hét napra. 32. Megnézi a pap a sérelmet a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar és nem lett benne aranysárga szőr és az ótvarnak színe nem mélyebb a bőrnél, 33. akkor nyiratkozzék meg, de az ótvart ne nyírja le; hanem zárja el a pap az ótvart hét napra, másodszor. 34. És megnézi a pap az ótvart a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar a bőrön és színe sem mélyebb a bőrnél, akkor tisztának jelentse ki, a pap; mossa meg az a ruháit és tiszta lesz. 35. De ha terjed az ótvar a bőrön, megtisztulása után, 36. és megnézi a pap és íme, terjedt az ótvar a bőrön, akkor ne kutassa a pap az aranysárga szőrt, tisztátalan az. 37. De ha megmarad az ő színében az ótvar és fekete szőr nőtt benne, akkor meggyógyult az ótvar, tiszta az, tisztának jelentse ki a pap. |
לח וְאִישׁ֙ אֽוֹ־אִשָּׁ֔ה כִּי־יִֽהְיֶ֥ה בְעוֹר־בְּשָׂרָ֖ם בֶּֽהָרֹ֑ת בֶּֽהָרֹ֖ת לְבָנֹֽת: לט וְרָאָ֣ה הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֧ה בְעוֹר־בְּשָׂרָ֛ם בֶּֽהָרֹ֖ת כֵּה֣וֹת לְבָנֹ֑ת בֹּ֥הַק ה֛וּא פָּרַ֥ח בָּע֖וֹר טָה֥וֹר הֽוּא: | 38. És férfi vagy nő, ha lesznek testük bőrén foltok, fehér foltok, 39. megnézi a pap és íme, testük bőrén homályos, fehér foltok vannak, fehér var az, a bőrön fakadt, tiszta az. |
מ שישי ־ שני במחוברין וְאִ֕ישׁ כִּ֥י יִמָּרֵ֖ט רֹאשׁ֑וֹ קֵרֵ֥חַ ה֖וּא טָה֥וֹר הֽוּא: מא וְאִם֙ מִפְּאַ֣ת פָּנָ֔יו יִמָּרֵ֖ט רֹאשׁ֑וֹ גִּבֵּ֥חַ ה֖וּא טָה֥וֹר הֽוּא: מב וְכִי־יִֽהְיֶ֤ה בַקָּרַ֨חַת֙ א֣וֹ בַגַּבַּ֔חַת נֶ֖גַע לָבָ֣ן אֲדַמְדָּ֑ם צָרַ֤עַת פֹּרַ֨חַת֙ הִ֔וא בְּקָֽרַחְתּ֖וֹ א֥וֹ בְגַבַּחְתּֽוֹ: מג וְרָאָ֨ה אֹת֜וֹ הַכֹּהֵ֗ן וְהִנֵּ֤ה שְׂאֵת־הַנֶּ֨גַע֙ לְבָנָ֣ה אֲדַמְדֶּ֔מֶת בְּקָֽרַחְתּ֖וֹ א֣וֹ בְגַבַּחְתּ֑וֹ כְּמַרְאֵ֥ה צָרַ֖עַת ע֥וֹר בָּשָֽׂר: מד אִישׁ־צָר֥וּעַ ה֖וּא טָמֵ֣֥א ה֖וּא טַמֵּ֧א יְטַמְּאֶ֛נּוּ הַכֹּהֵ֖ן בְּרֹאשׁ֥וֹ נִגְעֽוֹ: מה וְהַצָּר֜וּעַ אֲשֶׁר־בּ֣וֹ הַנֶּ֗גַע בְּגָדָ֞יו יִֽהְי֤וּ פְרֻמִים֙ וְרֹאשׁוֹ֙ יִֽהְיֶ֣ה פָר֔וּעַ וְעַל־שָׂפָ֖ם יַעְטֶ֑ה וְטָמֵ֥א | טָמֵ֖א יִקְרָֽא: מו כָּל־יְמֵ֞י אֲשֶׁ֨ר הַנֶּ֥גַע בּ֛וֹ יִטְמָ֖א טָמֵ֣א ה֑וּא בָּדָ֣ד יֵשֵׁ֔ב מִח֥וּץ לַֽמַּֽחֲנֶ֖ה מֽוֹשָׁבֽוֹ: | 40. És férfiú, ha kihull fejének haja, kopasz az tiszta az. 41. Ha pedig arca felől hull ki a haja, elől kopasz az, tiszta az. 42. Ha azonban a kopaszságon vagy elől kopasz fején vörösesfehér sérelem támad, felfakadó poklosság az kopaszságán vagy elől kopasz fején. 43. Megnézi azt a pap és íme, a sérelem daganata vörösesfehér, kopaszságán vagy elől kopasz fején, mint a poklosság színe a test bőrén, 44. poklos férfiú ő, tisztátalan ő; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, fején van a sérelme. 45. És a poklos, akin a sérelem van, ruhái legyenek megszaggatva és feje benőve és bajuszáig burkolózzék be és kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan. 46. Mindama napokban, míg a sérelem rajta van, legyen tisztátalan; tisztátalan ő, egyedül lakjék, a táboron kívül legyen lakhelye. |
מז וְהַבֶּ֕גֶד כִּי־יִֽהְיֶ֥ה ב֖וֹ נֶ֣גַע צָרָ֑עַת בְּבֶ֣גֶד צֶ֔מֶר א֖וֹ בְּבֶ֥גֶד פִּשְׁתִּֽים: מח א֤וֹ בִֽשְׁתִי֙ א֣וֹ בְעֵ֔רֶב לַפִּשְׁתִּ֖ים וְלַצָּ֑מֶר א֣וֹ בְע֔וֹר א֖וֹ בְּכָל־מְלֶ֥אכֶת עֽוֹר: מט וְהָיָ֨ה הַנֶּ֜גַע יְרַקְרַ֣ק | א֣וֹ אֲדַמְדָּ֗ם בַּבֶּ֩גֶד֩ א֨וֹ בָע֜וֹר אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אֽוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בְכָל־כְּלִי־ע֔וֹר נֶ֥גַע צָרַ֖עַת ה֑וּא וְהָרְאָ֖ה אֶת־הַכֹּהֵֽן: נ וְרָאָ֥ה הַכֹּהֵ֖ן אֶת־הַנָּ֑גַע וְהִסְגִּ֥יר אֶת־הַנֶּ֖גַע שִׁבְעַ֥ת יָמִֽים: נא וְרָאָ֨ה אֶת־הַנֶּ֜גַע בַּיּ֣וֹם הַשְּׁבִיעִ֗י כִּֽי־פָשָׂ֤ה הַנֶּ֨גַע֙ בַּ֠בֶּ֠גֶד אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אֽוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בָע֔וֹר לְכֹ֛ל אֲשֶׁר־יֵֽעָשֶׂ֥ה הָע֖וֹר לִמְלָאכָ֑ה צָרַ֧עַת מַמְאֶ֛רֶת הַנֶּ֖גַע טָמֵ֥א הֽוּא: נב וְשָׂרַ֨ף אֶת־הַבֶּגֶ֜ד א֥וֹ אֶת־הַשְּׁתִ֣י | א֣וֹ אֶת־הָעֵ֗רֶב בַּצֶּ֨מֶר֙ א֣וֹ בַפִּשְׁתִּ֔ים א֚וֹ אֶת־כָּל־כְּלִ֣י הָע֔וֹר אֲשֶׁר־יִֽהְיֶ֥ה ב֖וֹ הַנָּ֑גַע כִּֽי־צָרַ֤עַת מַמְאֶ֨רֶת֙ הִ֔וא בָּאֵ֖שׁ תִּשָּׂרֵֽף: נג וְאִם֘ יִרְאֶ֣ה הַכֹּהֵן֒ וְהִנֵּה֙ לֹֽא־פָשָׂ֣ה הַנֶּ֔גַע בַּבֶּ֕גֶד א֥וֹ בַשְּׁתִ֖י א֣וֹ בָעֵ֑רֶב א֖וֹ בְּכָל־כְּלִי־עֽוֹר: נד וְצִוָּה֙ הַכֹּהֵ֔ן וְכִ֨בְּס֔וּ אֵ֥ת אֲשֶׁר־בּ֖וֹ הַנָּ֑גַע וְהִסְגִּיר֥וֹ שִׁבְעַת־יָמִ֖ים שֵׁנִֽית: | 47. És ha valamely ruhán lesz poklos sérelem, gyapjúruhán vagy lenruhán, 48. akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, lenből vagy gyapjúból, vagy bőrön vagy bármi bőrmunkán, 49. és lesz a sérelem zöldes vagy vöröses a ruhán vagy a bőrön, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, poklos sérelem az, mutassák meg a papnak. 50. Nézze meg a pap a sérelmet és zárja el a sérelmet hét napra. 51. És nézze meg a sérelmet a hetedik napon, ha terjedt a sérelem a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy a bőrön, bármely munkán, amivé a bőr feldolgozható, emésztő poklosság a sérelem, tisztátalan az. 52. És égesse el a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat a gyapjúból vagy a lenből, vagy mind a bőreszközt, amelyen lesz a sérelem, mert emésztő poklosság az, tűzben égettessék el. 53. Ha pedig megnézi a pap és íme, nem terjedt a sérelem a ruhán, sem a mellékfonálon, sem a bélfonálon, vagy bármely bőreszközön, 54. akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, amin a sérelem van és zárja el hét napra, másodszor. |
נה שביעי ־ רביעי במחוברין וְרָאָ֨ה הַכֹּהֵ֜ן אַֽחֲרֵ֣י | הֻכַּבֵּ֣ס אֶת־הַנֶּ֗גַע וְ֠הִנֵּ֠ה לֹֽא־הָפַ֨ךְ הַנֶּ֤גַע אֶת־עֵינוֹ֙ וְהַנֶּ֣גַע לֹֽא־פָשָׂ֔ה טָמֵ֣א ה֔וּא בָּאֵ֖שׁ תִּשְׂרְפֶ֑נּוּ פְּחֶ֣תֶת הִ֔וא בְּקָֽרַחְתּ֖וֹ א֥וֹ בְגַבַּחְתּֽוֹ: נו וְאִם֘ רָאָ֣ה הַכֹּהֵן֒ וְהִנֵּה֙ כֵּהָ֣ה הַנֶּ֔גַע אַֽחֲרֵ֖י הֻכַּבֵּ֣ס אֹת֑וֹ וְקָרַ֣ע אֹת֗וֹ מִן־הַבֶּ֨גֶד֙ א֣וֹ מִן־הָע֔וֹר א֥וֹ מִן־הַשְּׁתִ֖י א֥וֹ מִן־הָעֵֽרֶב: נז מפטיר וְאִם־תֵּֽרָאֶ֨ה ע֜וֹד בַּ֠בֶּ֠גֶד אֽוֹ־בַשְּׁתִ֤י אֽוֹ־בָעֵ֨רֶב֙ א֣וֹ בְכָל־כְּלִי־ע֔וֹר פֹּרַ֖חַת הִ֑וא בָּאֵ֣שׁ תִּשְׂרְפֶ֔נּוּ אֵ֥ת אֲשֶׁר־בּ֖וֹ הַנָּֽגַע: נח וְהַבֶּ֡גֶד אֽוֹ־הַשְּׁתִ֨י אֽוֹ־הָעֵ֜רֶב אֽוֹ־כָל־כְּלִ֤י הָעוֹר֙ אֲשֶׁ֣ר תְּכַבֵּ֔ס וְסָ֥ר מֵהֶ֖ם הַנָּ֑גַע וְכֻבַּ֥ס שֵׁנִ֖ית וְטָהֵֽר: נט זֹ֠את תּוֹרַ֨ת נֶֽגַע־צָרַ֜עַת בֶּ֥גֶד הַצֶּ֣מֶר | א֣וֹ הַפִּשְׁתִּ֗ים א֤וֹ הַשְּׁתִי֙ א֣וֹ הָעֵ֔רֶב א֖וֹ כָּל־כְּלִי־ע֑וֹר לְטַֽהֲר֖וֹ א֥וֹ לְטַמְּאֽוֹ: | 55. És megnézi a pap, miután megmosták a sérelmet és íme, nem változtatta el a sérelem a színét és nem terjedt a sérelem, tisztátalan az, tűzben égessék el azt; romlás az, visszáján vagy színén. 56. Ha pedig megnézte a pap és íme, homályos a sérelem, miután megmosták azt, akkor tépje ki a ruhából vagy a bőrből, akár a mellékfonálból, akár a bélfonálból. 57. És ha ismét meglátszik a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, újrafakadó az; tűzben égessék el azt, amin a sérelem van. 58. És a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat, vagy bármely bőreszközt, melyet megmoshatsz és távozik belőlük a sérelem, mossák meg másodszor és tiszta lesz. 59. Ez a tana, a poklos sérelemnek a gyapjú vagy lenruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, hogy tisztának vagy tisztátalannak jelentsék ki azt. |


Open on Sefaria
A szentség és a tisztátalanság világa
Háromféle tisztátalanságról szól ez a szakasz: emberek, ruhák és házak tisztátalansága. Tele megannyi részlettel, egyike a Tóra olyan szakaszainak, ami annyira a részletekbe megy, akárcsak a talmudi-halachikus hagyomány. A legutóbbi hasonló rész a Szentély építése volt, annak részletes instrukcióival.
Ha közelebbről megnézzük, a hasonlat pontos. Hiszen míg a Szentély építése a Miskán megépítésével kezdődött, majd a kohénok öltözékeivel folytatódott – a felépülés a háztól haladt a ruha felé. Ennek olvashatjuk most az ellentétpárját, stílusosan visszafelé: először tanulunk a ruhák tisztátalanságáról, azután a házakéról.
Az emberek tisztátalanságának pedig a tiszta és tisztátalan állatok törvényei felelnek meg, ahogyan Rabbi Szimláj tanítja:
„Ahogyan az állatok teremtése is megelőzi az ember teremtését, úgy az állatok [tisztaságának] törvénye is megelőzi az emberek törvényét.” (Rási 12:2)
További bizonyíték erre a párhuzamra, hogy maga a Talmud is egyben tanulja a cáráát és a kohénok öltözékének témáját. Leírja azt a 7 hibát, amiért a cáráát engesztel, és azt a 10-et, amiért a kohénok öltözéke, és rákérdez, hogy miért nem ellentmondás az, hogy van olyan, ami mindkét listában szerepel (Erchin 16a).
Mit tanít ez a párhuzamos struktúra? Egyebek mellett azt, hogy míg az emberek tisztátalansága jön és megy, addig az állatoké meg van határozva a születésük pillanatától. Hiszen az embernek erősebb a szabad akarata, és képes „elromolni” és „megjavulni”.
Egy másik tanulság, hogy a tiszta állatok állandóan tiszták, ilyen értelemben tisztábbak mint az ember. Az embernek is megvan a lehetősége, hogy a tiszta állathoz hasonlóan, szándékosan elveszítse a szabad akaratát, saját magában csak a jó tulajdonságokat erősítve.
Miért éppen "Ádám"?
Héberül az ember szó többféleképpen is fordítható: is vagy ádám (ritkábban: gever). Mitől függ, hogy a Tóra mikor melyiket használja?
Mózes 3. könyvének rögtön szintén az elején ugyancsak az ádám kifejezés szerepelt, akárcsak ebben a mondatban. Ott az olá áldozat törvényei kapcsán Rási idézte Bölcseink tanítását: ahogyan Ádám Hárison, az első ember sem mutatott be áldozatot a lopott állatokból (hiszen minden az övé volt), ugyanúgy mi sem tehetjük ezt meg.
Hasonlóan felmerül a kérdés a mi mondatunkban is: miért éppen a ritkább ádám szó szerepel itt, a jóval gyakoribb is helyett?
A meglévő példák összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy az ádám szó mindig valamilyen elsőt, kezdetet jelent. A Teremtésnél is az első embert ezzel a névvel illette a Tóra, Mózes 3. könyve elején, az áldozati törvények kezdeténél is ez szerepelt, és itt is, ahol új kezdet van, ahogyan Rabbi Szimláj tanította (ld. Rási 12:2): a állatok tisztasági törvényei után következnek az emberek tisztaságának törvényei – akárcsak a Teremtésnél, itt is az állatok után következnek az emberek.
Háromféle kiközösítés
A Talmudban található talán legnagyobb párhuzam-gyűjtemény éppen a cárááthoz kapcsolható.
A Moéd Kátán 14b-15b oldalán három törvényt kapcsol egybe: a mecorá, a gyászoló, és a kiközösített (menude) törvényét. Abból az alapfeltevésből indul ki, hogy mindhárom egy kategóriába tartozik, ezért 14 kapcsolódó törvényen halad végig, melyek a három közül bármelyikre vonatkoznak, és megkérdezi, hogy vajon vonatkozik-e a másik kettőre.
Például: ha az ünnepnap képes arra, hogy a gyászolást megszakítja, akkor vajon képes-e arra, hogy a mecorá tisztulási folyamatát is meggyorsítsa? Vagy a kiközösített ember büntetését felfüíggessze?
A 14 téma: ünnepek, hajvágás, beburkolózás, tefilin, üdvözlés, Tóratanulás, mosás, ruha megszaggatása, ágyfordítás, munkavégzés, fürdés-kenés, cipőviselés, házasélet, áldozatok.
Ezekből a kérdésekből pedig egyértelműen következik az, hogy a Talmud axiómának tekinti, hogy e három állapot gyökere közös. Mi lehet ez a közös gyökér?
„Mindaddig, amíg a negá [bőrbetegség] rajta van, tisztátalan, tisztátalan legyen. Egyedül lakjon, a táboron kívül legyen az ő lakhelye.” (Mózes 3., 13:46)
Mindhárom állapot az elkülönülésről, egyedüllétről szól (héber szóval: hitbodedut). A kiközösítés lényege, hogy az egyént kizárják a közösségből, és egyedül marad. A bőrbetegség viselőjének a Tóra rendel el hasonló körülményeket. A gyászoló pedig nem is megy ki otthonról, nem jár zsinagógába. Éppen ellenkezőleg: a közösség jön hozzá. Ha pedig bejön, nem ülhet le a szokott helyére (ld. Moéd Kátán 23a, Sulchán Áruch JD 393:2).
A mecorá és a tálit
Ebből a mondatból azt tanuljuk, hogy a mecorának be kell burkolóznia: a fejétől egészen a szájáig le kell takarnia magát. A Talmud ezt a szokatlan héber kifejezést (יעטה) egyértelműen hozzákapcsolja a rabbinikus nyelvezetből ismertebb עטיפה, vagyis beburkolózás szóhoz (Moéd Kátán 15a), melytől csak az utolsó gyökbetűben tér el.
Mindez ismerős lehet a hétköznapi gyakorlatunkból. Hiszen a tálit felöltésekor szintén beburkolózunk, éppen a szájunkig – legalábbis amíg az áldást mondjuk (ld. Misna Berura 8:4). Mi az összefüggés?
Magának a beburkolózásnak a kötelezettségét a talmudi áldás formulájából tanuljuk: „aki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk, hogy beburkolózzunk [lehitátéf] a cicitbe” (Beráchot 60b).
A Talmud után élt bölcsek (risonim) vitatkoznak azon, hogy vajon a beburkolózás a micva elengedhetetlen része-e, vagy az áldás szövege csupán a korabeli normális viseletre vonatkozik, és elegendő úgy felvennünk a tálitot, ahogy a mi korunkban szokás, az áldás szövegétől függetlenül (ld. Áruch HáSulchán OC 8:5). A mai gyakorlat az, hogy beburkolózunk, de csak az áldás mondása idejéig, és még egy kis ideig (hiluch árbá ámot – 4 ámá járás idejének megfelelő időmennyiség).
De vajon miért kell a tálitba ugyanúgy beburkolóznunk, ahogyan a mecorának? És miért elegendő csak egy rövid ideig?
Mindkét kérdést megválaszolhatjuk a fentebb említett elv alapján. A háromféle „számkivetett” (a mecorá, a menude és a gyászoló) közös nevezője az, hogy azért különülnek el, hogy elmélyüljenek. Mindez erőt adhat az olyan időkben, amikor mi is így vagy úgy de elkülönülésre kényszerülünk. Ezek a magányos pillanatok szükségesek a saját lelki épülésünkhöz.
Ezért kell beburkolóznunk a tálitba is, és ezért elég csak az ima elején így tennünk. Hiszen a mi imánk ideális formája a tefilá becibur [közösségi ima], melynek során együtt vagyunk a többiekkel. A kiindulási pontja azonban a magányos elmélyülés, a saját privát szféránk, melynek magánkérelmeit a közösségen keresztül visszük a Teremtő színe elé.